Energiamegtakarítás energiatakarékos fűtési rendszerekkel
Az alábbi táblázat az energiamegtakarítási lehetőségek beruházási költségét és várható energiamegtakarítását hasonlítja össze:
|
Energiamegtakarítás típusa |
Energiamegtakarítási lehetőség |
Energiamegtakarítási átlag |
Beruházási költség |
Beruházási költség átlag |
|
Pótlólagos külső fal szigetelés |
15-20 |
17,5 |
1-2 |
1,5 |
|
Nyílászáró csere hőszigeteltre |
10-15 |
12,5 |
1-2 |
1,5 |
|
Gázkazán csere, hagyományos helyett kondenzációs kazán |
15-30 |
22,5 |
0,35-0,7 |
0,5 |
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energiatakarékos háztartási megoldások. A családok energiafelhasználását ma Magyarországon elsősorban olyan energiaforrások biztosítják, melyek Földünk rohamosan csökkenő fosszilis energiaforrásait kihasználva biztosítják a szükséges ellátást. Erőműveink nagy része vagy hazai barna és fekete kőszén hasznosításán alapulnak, vagy külföldről vásárolt földgázzal, illetve kőolajjal üzemelnek. Földünk fosszilis energiatartalékai végesek, így a jövő szempontjából is érdemes olyan megoldásokat találni a napi energia-felhasználással kapcsolatban, melyek a jelenlegi gyakorlatnál gazdaságosabbak. A környezettudatos fejlesztések használatával nem pusztán saját energia-felhasználásunkat tesszük jelentősen olcsóbbá, hanem hozzájárulunk a következő generációk energiaellátásának biztosításához is.
A környezettudatos életmód mellett az energiaárak rohamos növekedése is sokat nyom a latban amellett, hogy háztartásunkban olyan megoldásokat keressünk, melyek az eddig megszokott komfortérzet mellett olcsóbban biztosítják a megszokott energia-felhasználást. Az energiaárak nem várt, rohamos növekedése sokakat késztet olyan rendszerek bevezetésére, melyek lényegesen csökkentik a havi energiaszámlákat, és megvalósításuk optimális ár-érték aránnyal bír, így a szükséges beruházás hamar megtérül.
Energiatakarékos megoldások
A megfelelő hatásfokú és költséghatékony, energiatakarékos fűtési rendszerek kiépítésének meghatározó szakasza az előzetes tervezés. A tervezés során figyelembe kell venni az épületszerkezet sajátosságait, a falak és a födémszerkezet hőáteresztő képességét, a szigetelést, valamint a nyílászárók minőségét. A tervezést feltétlenül bízzuk olyan szakemberre, aki a megfelelő számítások elvégzése után tesz javaslatot energiatakarékos fűtési rendszerünk kiépítésére. Ha nem készülnek el a szükséges számítások, a háztartás fűtése nem lesz optimális. Alulméretezett rendszer esetén pótlólagos rásegítésre lesz szükség, amely ismételt beruházást jelent, valamint üzemeltetése is drágább. A túlméretezett rendszerek már a létesítés során többe kerülnek, működtetésük is többe kerül, és nagyobb terhet rónak környezetünkre. Fontos továbbá a rendszer optimális beállítása is. A hazánkban legelterjedtebb cirkó rendszereknél figyelembe kell venni a kazánból távozó víz és a fűtőközegből visszatérő víz hőfokát. A hazánkban hosszú ideig használt 90/70 °C hőmérséklettel működő rendszerek – ahol 90 °C a fűtővíz hőmérsékletét és 70 °C visszatérő, lehűlt vízhőmérsékletet jelent – ma már korszerűtlenek. Jelenleg az alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés legfeljebb 60-65 °C, a padló- és falfűtések 40-45 °C vízhőmérséklettel működnek. A rendszer a fenti hőmérsékleteket is csak a leghidegebb téli napokon produkálja, a fűtési szezon legnagyobb részében ennél alacsonyabb hőmérséklettel üzemel. Így jelentős energiamegtakarítás érhető el, és a környezet terhelése is csökken.
Radiátoros fűtés esetén érdemes valamennyi helységben egyedi hőmérséklet szabályozását lehetővé tevő termosztatikus radiátor szelepeket alkalmazni, kivéve ott, ahol a központi termosztát van. Ez a megoldás megakadályozza a túlfűtést, a nem használt helyiségek hőmérséklete is szabályozható, melegebb időben pedig automatikusan csökkenti a radiátor hőleadását.
Működő rendszerek hatékonyságának növelése
A családok energia felhasználásának túlnyomó többségét a fűtés és a háztartási melegvíz előállítása adják. Jelenleg a városi háztartások legtöbbje gázüzemű fűtési rendszert használ. A hagyományos fűtési rendszerek közül környezetünk szempontjából az egyik legkedvezőbb a gázkazánok használata, mivel ebben az esetben kerül a legkevesebb környezetkárosító anyag (szén-dioxid, szén-monoxid) a légkörbe. Természetesen vannak nem hagyományos megoldások is, mint például a hőszivattyús fűtési rendszerek, vagy szolár rendszerek. Szakértők szerint viszont a jelenlegi energia árak és kiépítési költségek mellett a leghatékonyabb és leggazdaságosabb – a befektetés megtérülési idejét is figyelembe véve – a kondenzációs gázkazánok használata.
Mivel az energia-takarékosság ma Magyarországon is nemzeti érdek, kormányzati pályázati támogatás is nyerhető bizonyos pótlólagos beruházásokra, melyek csökkentik az energia felhasználást. Sajnos a rendelkezésre álló összeg viszonylag csekély, a keret hamar kimerül, ráadásul a pályázati összegek nagy része nem a leggazdaságosabb megoldásokat támogatja. Jelenleg a leghatékonyabb és leghamarabb megtérülő pótlólagos beruházás a meglévő kazánok időjárás-követő szabályzóval ellátott kondenzációs kazánra történő cseréje, ennek ellenére a legtöbben a külső fal utólagos szigetelését, valamint a nyílászárók cseréjét választják.
Kondenzációs gázkazánok
A kondenzációs gázkazánok a ’80-as években jelentek meg Hollandiában. Kedvező energiafogyasztásuk és környezetbarát működésük miatt mára már az országban eladott gázkazánok szinte 100%-a kondenzációs. Németországban 50%, Angliában és Ausztriában 25% körüli a kondenzációs gázkazánok számaránya. Ehhez a hatalmas térhódításhoz természetesen a megfelelő tájékoztatás, hozzáértő szakemberek képzése, valamint állami támogatás is hozzájárult. Angliában a kormány például adókedvezménnyel ösztönözte az új, energiatakarékos technológia bevezetését, sőt némely területen pedig egyenesen kötelezővé tette azt.
Magyarországon a kondenzációs gázkazánok aránya jelenleg 1-2% között van, de a kedvező külföldi és hazai tapasztalatok miatt ez a szám várhatóan rohamosan nőni fog a közeljövőben. A jelenlegi csekély használatnak több oka is lehet. Napjainkban a tájékoztatás igen csekély, a média inkább foglalkozik a drágább és kevésbé hatékony új megoldásokkal (hőszivattyú, szolár technológia), de még a hagyományos, környezetet sokkal jobban terhelő szilárd tüzelőanyagokkal működő kazánok is nagyobb teret kapnak. Emellett sok téves elképzelés is közszájon forog a kondenzációs technológiával kapcsolatban, melyeket sajnos sokszor „szakemberek” is terjesztenek. Ilyen többek között az, hogy kondenzációs kazán nem hatékony radiátoros fűtés mellett, nem lehet optimalizálni alacsony hőmérsékletű fűtésre, és nem érdemes használni az időjárás-követő szabályzót. De hogy is működik valójában egy kondenzációs gázkazán?
A kondenzációs gázkazán működése
A kondenzációs gázkazánok ma elérhető legfejlettebb technológiát képviselik az energiatakarékos fűtéstechnikában. Más gázkazánokhoz képest messze a legmagasabb hatásfokon működnek úgy, hogy károsanyag-kibocsátásuk, vagyis a levegőszennyezésük az elérhető minimumot közelítik meg. Energiamegtakarításuk a hagyományos korszerű kazánokhoz viszonyítva éves szinten legalább 20%, a régebbi kazánokhoz, illetve konvektorokhoz viszonyítva közel 30%.
A kiemelkedő hatásfok és energiamegtakarítás oka, hogy az égésnél keletkező vízgőz lecsapódik, és annak rejtett hőenergiája visszakerül a rendszerbe. A rejtett hő a víz elpárologtatásához szükséges. Amikor kondenzálódik a vízgőz, ez a hőmennyiség kerül ismét felhasználásra. Tovább növeli a hatékonyságot, hogy kondenzációs kazán esetében a régebbi technológiákkal szemben sokkal alacsonyabb hőmérsékleten távozik a füstgáz – 80 °C alatt -, így kevesebb energia veszik kárba a kéményen keresztül.
Tekintse meg a Remeha kondenzációs kazánokat:
További hasznos információk:
Fűtéskorszerűsítés korszerű hőtermelőkkel
Harmadával csökkentheti a rezsit a fűtés-korszerűsítés
A fűtéskorszerűsítés gazdasági hatásai