Az épületszerkezet minőségének hatása

Az épületszerkezetek legfontosabb hőtechnikai jellemzője az ún. “k” érték, azaz hőátbocsátási tényező. Ez mutatja meg, hogy abban az esetben, ha a szerkezet külső és belső oldalán (a szabadban és a helyiségen belül) 1 °C, vagy 1 K (Kelvin fok) a hőmérséklet differencia, a szerkezet 1 m2 falfelületén mennyi hőenergia jut át, mekkora hőveszteség keletkezik. A korábbi és mai építőanyagokat összehasonlítva igen jelentős eltérést tapasztalhatunk.
Például:
B30 blokktégla fal, kétoldalt vakolva: 1,5 W/m2K
30 cm vastag pórusbeton fal: 0,5 W/m2K
vagy
kettős üvegezésű kapcsolt szárnyú fa ablak: 4,6 W/m2K
hőszigetelő üvegezésű tömített műanyag ablak: 1,8 W/m2K
A differencia jelentős: több mint kétszeres. Ez eredményezi azt, hogy a korábban épült B30 blokktégla házak minden négyzetméterére 20-25 m3/év gázfelhasználással számolhatunk, még gazdaságosan működő fűtőberendezés esetében is, viszont a korszerű anyagokból épült házak 6-8 m3/m2 évi gázfelhasználással is megelégszenek. Természetesen régi épületek utólagos hőszigetelésével és nyílászáróik cseréjével is hasonló csökkenés érhető el.