Vissza a főoldalra

A napenergia korszerű hasznosítása

A Nap a legnagyobb és legtisztább megújuló energiaforrásunk, amely Magyarország területére évente közel 100 trillió KW energiát sugároz. Az ebből hasznosítható energia mennyisége függ a sugárzás kollektor felületéhez viszonyított beesési szögétől, intenzitásától és időtartamától egyaránt. A Nap energiájának hasznosítására ma már kiforrott, magas színvonalú technológia áll rendelkezésre. A mai napkollektorok a szelektív bevonatú abszorbereknek és a szolár üvegnek köszönhetően a bejövő fényenergia 70-80%-át képesek hasznosítani, azaz hőenergiává alakítani.

Gazdaságos és környezetbarát megoldás

A melegvíz előállításának leggazdaságosabb módját ma a napkollektoros rendszerek biztosítják. A korszerű technológia nemcsak a használati melegvíz előállítását teszi lehetővé, hanem nagyobb beépített kollektorfelületek révén a házak fűtéséhez is rásegíthet. Ez jelentősen csökkentheti a fűtés költségeit, és esetenként – például őszi vagy kora tavaszi időszakokban – önmagában is elegendő lehet.

A napenergia hasznosítása egyben a környezet megóvását is jelenti. Ezzel a technológiával évente családonként 1-1,5 tonnával csökkenthető a CO2 kibocsátás, ami egyedülállóan hatékony lépés az üvegházhatás csökkentése érdekében.

A napenergiával működő használati melegvíz előállító rendszer (HMV-rendszer) működése

A rendszer működése során a napkollektorok által összegyűjtött hőenergiát egy különleges hőhordozó közeg felé továbbítja, amely egy alsó hőcserélő (csőkígyó) segítségével felmelegíti a szolár tárolót. Egy ilyen rendszer az éves melegvíz-igény akár 60%-át is fedezni tudja. Télen a kevéssé napsütéses időszakokban egyéb energiaforrásra is szükség van.

Tervezés, méretezés

A megfelelő hatékonyság elérése érdekében szolár berendezések kiválasztásánál figyelembe kell venni a tervezett felhasználás módját, az ebből adódó energiaszükségletet, a rendszer konkrét helyét, meg kell határozni a kollektorok tájolását és dőlésszögét. Figyelembe kell venni a tetőszerkezet tájolását és hajlásszögét is. Fontos, hogy már a tervezési szakaszban gondoskodjunk a szükséges helyről mind a tetőn, mind a fűtési rendszernél.

Felhasználási cél és energiaszükséglet:

Szolár rendszereket legtöbbször melegvíz előállításra, kiegészítő fűtésre és uszodák vízének melegítésére használnak. A kollektorfelület nagysága közvetlenül függ a rendeltetési céltól. A tervezés során a lehető legpontosabb energiaigény meghatározására van szükség.

A felállítás helye:

A rendszer felállítási helyén vegyük figyelembe a napsugárzási viszonyokat!
A 20 m2-t meghaladó kollektorfelülettel rendelkező rendszer kiépítése pontosabb számításokat igényel. Kérjük, hogy ebben az esetben feltétlenül forduljon cégünk szakmai tanácsadó központjához!

Beépített kiegészítő gázkazános, vagy villamos fűtéssel működő szolár hőtárolóknál figyelembe kell venni a kiegészítő rendszer által felfűtött térfogatot. Ha nincs napsütés, ebben az esetben a rendszer csak a kiegészítő egységet fűti fel, amely a teljes hőtároló térfogatának kb. 1/3-a.

Alapszabályként feltételezhetjük, hogy 1 m2 kollektor naponta ≈ 55 liter 60 C°-os melegvizet termel, ami átlagban megfelel egy személy napi HMV igényének.

Figyelem!
Soha ne telepítsünk kollektort 25°-nál kisebb hajlásszöggel, hacsak a rendszert nem kizárólag nyári használatra szánjuk!

Kombinált szolár rendszer felállítása esetén a 60°-hoz közeli hajlásszög (175%-os lejtés) kedvezőbb a téli energia-kihasználás szempontjából. Így nyáron megelőzhető a túlfűtés, ha nincs a rendszerre kapcsolt medence, vagy egyéb tehermentesítés.

Az ideális teljesítményhez képest jelentkező eltéréseket, amelyek a tájolásból és a hajlásszögből adódnak, kis mérető kollektor-felület esetén nem lehet kiegyenlíteni. Ilyen esetben a maximális teljesítmény eléréséhez pótlólagos kollektorelemekre van szükség.

This site uses cookies to enhance your experience. By continuing to the site you accept their use. More info in our cookies policy.     ACCEPT
<