Vissza a főoldalra

Kérdőjelek a fatüzelés körül – a szmog kapcsán

A levegő nitrogénből (78%) és oxigénből (21%) áll, emellett kisebb mennyiségben egyéb anyagokat is tartalmaz. Kisebb, de nem elhanyagolható mennyiségben. Különösen nem elhanyagolhatók a levegőben előforduló veszélyes anyagok. Manapság sokat beszélünk, hallunk egy ilyen anyagcsoportról, a szálló porról.

A megnevezésből joggal következtetünk arra, hogy a szálló por más kell, hogy legyen, mint a „közönséges” por. Az egyéb, ülepedő portól való megkülönböztetés azért indokolt, mert a szálló por hosszabb ideig tartózkodik a légtérben. A kérdés szakértői szerint helyesebb szálló por helyett légköri aeroszolról beszélni.

A szakirodalom két csoportra osztja őket. Ha egészen kisméretűek, 2,5 mikrométernél is kisebbek, akkor PM2,5 a jelölésük. Az ennél nagyobb, de 10 mikrométernél kisebb csoport jelölése PM10. A levegőtisztaság-védelmi előírások a PM10-re és PM2,5-re írnak elő határértékeket. A légköri aeroszol okozta veszély kettős.

Egyrészt, mint minden légutakba bejutó apró részecske, ingerlő hatású. Másrészt többféle – akár végzetes – módon is károsítja szervezetünket. A téma szakértői szerint nagyon komolyan kell venni a kockázatot, nem lehetünk tétlenek a baj felismerését követően. Elég csak arra utalni, hogy a PM2,5, bejutva a tüdőbe, felszívódik, és folyamatosan felhalmozódik szervezetünkben.

Honnan származik a légköri aeroszol? 

A részecskék több forrásból is erednek. Ilyenek a közlekedés, egyes ipari műveletek, de még a mezőgazdaság is. Nem elhanyagolhatók a természetes források, a szél, a vulkánok stb. sem. A statisztikai adatok szerint a közlekedés a legnagyobb kibocsátó, de ezt a lakosság követi. Aeroszolok keletkeznek a szilárd, folyékony és légnemű tüzelőanyagok elégésekor is.

Az égéstermék PM10-tartalma függ magától a kiindulási terméktől, elégetett anyagtól. Minden tüzelőanyag tartalmaz éghetetlen összetevőket is. A földgáz alig, a folyékony tüzelőanyagok valamivel többet, a szilárd tüzelőanyagokban viszont jelentős az éghetetlen rész. Ebből lesz a hamu, aminek egy része pernyeként távozik a kéményen keresztül. De keletkeznek szilárd és folyékony részecskék a tüzelőberendezésben is. A legismertebb a korom, mely a berendezésbe juttatott elemi szén, illetve szénhidrogén-vegyületek tökéletlen égés miatt nem oxidálódott származéka.

Földgáz helyett fa

Ismeretes, hogy a földgáz egy nagyon jól égethető tüzelőanyag, két okból is. Az égés során kevés káros anyag keletkezik, továbbá a tökéletes égés viszonylag egyszerű berendezésekben is jól megvalósítható, kézben tartható. Vitathatatlan javulást jelentett a levegőtisztaság szempontjából a földgázellátó vezetékrendszer országos kiépítése. Jellemzővé vált a földgázzal való fűtés.

A tendencia azonban megfordult; ennek számos oka volt és van. Reális műszaki, gazdasági, de egyéb életszínvonallal kapcsolatos, sőt lélektani okai is. Közrejátszik ebben az az egyébként józan törekvés is, hogy kíméljük a nem megújuló, nem megújítható természeti erőforrásokat. Számtalan kimutatás készült arról, hogy melyik a leggazdaságosabb hőtermelési mód.

Tényként kell leszögezni, hogy Magyarországon, de más európai országokban is nőtt a levegőben a PM10-koncentráció. Ennek több oka is van, az egyik azonban kétségtelenül az, hogy különösen a lakosság körében terjed a szilárd tüzelőanyagok használata.

A fatüzelésnek vannak előnyei, teljes korlátozása értelmetlen. Ugyanakkor a fatüzelés elvi okokból több PM10-kibocsátással jár. Tehát, ha egységnyi hőt földgáz helyett fával állítunk elő, kikerülhetetlen a rosszabb mérleg. Nem mindegy azonban, hogy milyen fát milyen módon tüzelünk el. Kedvező, ha a tüzelőanyag homogén és tiszta, azaz nem tartalmaz eleve pernyévé váló összetevőket. Kedvező, ha a tüzelőanyag alkalmas automatizált égetésre. Magyarán levegőtisztaság szempontjából előnyös pelletet automatizált tüzelőberendezésben elégetni. A legrosszabb nedves, szennyezett hasábfát, kézi adagolású, tüzeléstechnikai szempontból kezdetleges berendezésben elégetni, vagy talán inkább elfüstölni. A két véglet között számtalan közbülső megoldás létezik. Tegyük ehhez hozzá az emberi tényezőt. Törődhet valaki a szűkebb-tágabb környezetével, és érezhet némi felelősséget a kéményből távozó égéstermékkel kapcsolatban.

A cikk folytatását itt találja>>

Forrás: vgfszaklap.hu

This site uses cookies to enhance your experience. By continuing to the site you accept their use. More info in our cookies policy.     ACCEPT
<